A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény alapján elkészítendő belső szabályzat kötelező tartalmi elemei

Nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényben (Pmt.) meghatározott kötelezettségek körébe tartozó feladatok teljesítésére, a szolgáltató köteles belső szabályzatot készíteni.

A belső szabályzat kötelező tartalmi elemei a következők:

a) a pénzmosásra vagy a terrorizmus finanszírozására utaló adatok, tények, körülmények megállapításakor figyelembe veendő szempontok,
b) az ügyfél azonosításának, üzleti kapcsolat létesítése esetén az ügyfél kockázati szintbe történő besorolásának, a személyazonosság igazoló ellenőrzésének, a tényleges tulajdonos azonosításának, az üzleti kapcsolat célját és tervezett jellegét feltáró tevékenységnek, illetve az üzleti kapcsolat folyamatos figyelemmel kísérésének, ennek során az ügyfél kockázati szintje ellenőrzésének és a kockázati szint változása esetén megteendő intézkedéseknek, valamint az üzleti kapcsolatra vonatkozó adatok, okiratok naprakészen tartásának (ügyfél-átvilágítás) belső eljárási rendje,
c) az ügyfél azonosító adatok valódiságával vagy megfelelőségével, illetve a tényleges tulajdonos kilétével kapcsolatban felmerült kétség alapjául szolgáló adatok, tények, körülmények,
d) az egyszerűsített és a fokozott ügyfél-átvilágítás esetkörei, az alkalmazandó intézkedések köre és belső eljárási rendje,
e) a más szolgáltató által elvégzett ügyfél-átvilágítási intézkedések eredményei elfogadásának belső eljárási rendje,
f) a pénzügyi információs egységként működő hatóságnak történő bejelentés belső eljárási rendje és formája, továbbá a Pmt.-ben előírt bejelentés megtételére szolgáló, a Pmt.-ben meghatározott kijelölt személy részére megküldendő formanyomtatvány,
g) a kijelölt személy neve, beosztása, elérhetősége,
h) az ügylet felfüggesztésének belső eljárási rendje,
i) az ügyfél-átvilágítás, illetve a bejelentés kapcsán keletkezett adatok kezelésére, megőrzésére, védelmére, illetve az érintett alkalmazottak védelmére vonatkozó belső előírások,
j) az ügyfelekkel kapcsolatba kerülő foglalkoztatottak képzésére, a pénzmosás és terrorizmus finanszírozása megelőzését és megakadályozását célzó képzési programokon történő részvételére vonatkozó előírások,
k) az ügyfelekkel kapcsolatba kerülő foglalkoztatottak részére az ügyfél-átvilágítás során alkalmazandó eljárási, magatartási normák,
l) az ügyfél-átvilágítást, a bejelentés teljesítését és a nyilvántartás vezetését elősegítő belső ellenőrző és információs rendszer ismertetése,
m) a Pmt.-ben meghatározott szolgáltatók esetében a pénzátutalásokat kísérő adatokról és a megbízó és a kedvezményezett azonosításának, az adatok ellenőrzésének, nyilvántartásának, továbbításának, továbbá a hiányzó vagy hiányos adatokkal érkező pénzátutalások észlelésének és kezelésének belső eljárási rendje, és
n) a Pmt.-ben meghatározott személy neve, beosztása, és a szolgáltató pénzmosás és terrorizmus-finanszírozás jelentette kockázati kitettségének a befolyásolására szolgáló döntésekkel kapcsolatos hatáskörének meghatározása,
o) a speciális ügyfél-átvilágítás esetkörei és belső eljárási rendje;
p) a pénzeszközök és a vagyon forrására vonatkozó információk beszerzésének és igazolásának belső eljárási rendje.

A szolgáltató a Pmt. alapján elkészítendő belső szabályzatban foglalt intézkedések terjedelmét az üzleti kapcsolat vagy ügyleti megbízás jellege és összege, valamint az ügyfél körülményei alapján (kockázatérzékenységi alapon) köteles meghatározni, a belső kockázatértékelés felhasználásával. A szolgáltató a felügyeletet ellátó szervek felé bizonyítja, hogy az elkészítendő belső szabályzatban foglalt intézkedések terjedelme, valamint az egyszerűsített és a fokozott ügyfél-átvilágítás esetkörei, az alkalmazandó intézkedések köre és belső eljárási rendje, a szolgáltató belső kockázatértékelése alapján kerültek meghatározásra.

A fentebbi bekezdés b) pontja szerinti ügyfél-átvilágítás kockázatérzékenységi alapon történő elvégzésének belső eljárási rendjét a szolgáltató a következő kockázati tényezők alapján határozza meg:

a) az üzleti kapcsolat, ügyleti megbízás célja,
b) az üzleti kapcsolat, ügyleti megbízás jellege és összege,
c) az üzleti kapcsolat időtartama, az ügyleti megbízás rendszeressége,
d) az üzleti kapcsolat, ügyleti megbízás iránya.

Jó ha tudjuk, hogy az egyszerűsített ügyfél-átvilágítás esetköreit és belső eljárási rendjét a szolgáltató legalább az alábbiakban felsorolt, alacsony kockázatra vonatkozó tényezők alapján határozza meg.

A fokozott ügyfél-átvilágítás esetköreit és belső eljárási rendjét – ha jogszabály másként nem rendelkezik – a szolgáltató legalább az alábbiakban felsorolt, magasabb kockázatra vonatkozó tényezők alapján határozza meg.

Alacsony kockázatra vonatkozó tényezők

1. Ügyfélkockázati tényezők:

1.1. olyan társaságok, amelyeknek értékpapírjait bevezették a tőzsdére, és amelyekre olyan közzétételi követelmények vonatkoznak, amelyek biztosítják a tényleges tulajdonlás megfelelő átláthatóságát;
1.2. közigazgatási hatóságok vagy többségi állami tulajdonban lévő gazdasági társaság;
1.3. olyan ügyfelek, amelyek a 3. pontban meghatározottak szerint alacsony kockázatot jelentő földrajzi területeken rendelkeznek lakóhellyel.

2. Termékhez, szolgáltatáshoz, ügylethez vagy szolgáltatási csatornához kapcsolódó kockázati tényezők:

2.1. életbiztosítási ágba tartozó biztosítások, amelyeknek a biztosítási díja alacsony, valamint a sem visszavásárlási értékkel, sem lejárati szolgáltatással nem rendelkező, tisztán kockázati (haláleseti) életbiztosítások;
2.2. nyugdíjbiztosítások, ha nem tartalmaznak visszaváltási záradékot, és a kötvényt nem lehet biztosítékként felhasználni;
2.3. alkalmazottaknak nyugellátást nyújtó nyugdíj-, nyugellátási rendszer, amelyben a hozzájárulás a bérekből való levonással történik, és a rendszer szabályai nem engedik meg a rendszerben lévő tagi részesedés engedményezését;
2.4. pénzügyi termékek vagy szolgáltatások, amelyek egyes ügyféltípusok számára meghatározott és korlátozott szolgáltatásokat nyújtanak, annak érdekében, hogy pénzügyi integrációs célból javuljon a pénzügyi szolgáltatásokhoz történő hozzáférésük;
2.5. olyan termékek, amelyek esetében a pénzmosással és a terrorizmus finanszírozásával kapcsolatos kockázatot egyéb intézkedések, például az elektronikus pénzeszközök korlátozása vagy a tulajdonlás átláthatósága révén kezelik (például az egyes elektronikuspénz-típusok).

3. Földrajzi kockázati tényezők az ügyfél székhelye, fióktelepe vagy telephelye, továbbá lakóhelye vagy tartózkodási helye tekintetében:

3.1. az Európai Unió tagállamai;
3.2. a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelemmel összefüggésben hatékony rendszerekkel rendelkező harmadik országok;
3.3. olyan harmadik országok, amelyekben – legalább a Világbank országok kormányzati rendszereit értékelő indexe, illetve egyéb források, különös tekintettel a nemzetközi szervezetek által elfogadott értékelő jelentések alapján – alacsony szintű a korrupció vagy alacsony a más büntetendő cselekmények száma;
3.4. olyan harmadik országok, amelyeknek a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelemmel kapcsolatos előírásai összhangban vannak a felülvizsgált FATF-ajánlásokkal, és hatékonyan alkalmazzák ezeket az előírásokat.

Magasabb kockázatra vonatkozó tényezők

1. Ügyfélkockázati tényezők:

1.1. az üzleti kapcsolat szokatlan körülmények között zajlik;
1.2. olyan ügyfelek, amelyek a 3. pontban meghatározottak szerint magas kockázatot jelentő földrajzi területeken rendelkeznek lakóhellyel;
1.3. bizalmi vagyonkezelők;
1.4. olyan társaságok, amelyeknek bemutatóra szóló részvényeik vannak, vagy amelyeknek a részvényesét részvényesi meghatalmazott képviseli;
1.5. a felügyeletet ellátó szervek által jelentős mértékűnek tekintett készpénzforgalmat lebonyolító vállalkozások;
1.6. a társaság tulajdonosi szerkezete a társaság üzleti tevékenységének jellegéhez képest szokatlannak vagy túlzottan összetettnek tűnik;
1.7. olyan ügyfelek, akik harmadik országok állampolgárai, és akik tőketranszfer, ingatlan-vásárlás, államkötvény-vásárlás vagy gazdasági társaságokban történő részesedés-szerzés ellenében tartózkodási vagy letelepedési jogért vagy állampolgárságért folyamodnak;

2. Termékhez, szolgáltatáshoz, ügylethez vagy szállítási csatornához kapcsolódó kockázati tényezők:

2.1. privát banki szolgáltatások;
2.2. olyan termékek vagy ügyletek, amelyek esetében az ügyfél azonosítása nem történt meg;
2.3. nem személyes üzleti kapcsolatok vagy ügyletek, bizonyos biztonsági óvintézkedések nélkül;
2.4. ismeretlen vagy az üzleti kapcsolatban, ügyleti megbízásban nem érintett harmadik felektől érkező befizetések;
2.5. új termékek vagy új üzleti gyakorlatok, többek között új teljesítési mechanizmus, valamint új vagy fejlődő technológiák alkalmazása mind új, mind korábban meglévő termékek esetében;
2.6. olyan ügyletek, amelyek kőolajjal, fegyverekkel, nemesfémekkel, dohánytermékekkel, kulturális javakkal, továbbá régészeti, történelmi, kulturális, vallási jelentőségű vagy jelentős tudományos értékkel bíró árucikkekkel, valamint elefántcsonttal és védett fajokkal kapcsolatosak;

3. Földrajzi kockázati tényezők:

3.1. olyan országok, amelyek nem rendelkeznek a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelemmel összefüggésben hatékony rendszerekkel;
3.2. olyan országok, amelyekben – legalább a Világbank országok kormányzati rendszereit értékelő indexe, illetve egyéb források, különös tekintettel a nemzetközi szervezetek által elfogadott értékelő jelentések alapján – magas szintű a korrupció vagy magas az egyéb büntetendő cselekmények száma;
3.3. olyan országok, amelyek az Unió vagy az ENSZ BT által megállapított szankciók hatálya alá tartoznak;
3.4. olyan országok, amelyek közismerten terroristák tevékenységét finanszírozzák vagy támogatják, vagy területükön ismert terrorista szervezetek működnek.

Forrás: 21/2017. (VIII. 3.) NGM rendelet a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény, valamint az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló 2017. évi LII. törvény alapján elkészítendő belső szabályzat kötelező tartalmi elemeiről.

Minden jog fenntartva: www.adoszigetklub.hu – info@adoszigetklub.hu

Kapcsolat

Servantes Szoftver Kft.
H-P: 08:00-16:00
1161 Budapest, József u. 18.
Tel. 06 20 9340661
E-mail: info@adoszigetklub.hu

Klubtagság szolgáltatások

Online szakmai anyagok
Online szakmai előadások
Élő és online szakmai konferenciák

© 2020. Minden jog fenntartva - Adó Sziget Klub - Servantes Szoftver Kft. - Adatkezelési tájékoztató