2021. évi adótörvény változások a munkaügy és bérszámfejtés területén

2021. január 1-jével számos törvény változik kisebb-nagyobb mértékben, ami érinti a munkaügy és bérszámfejtés területét. Különszámunkban azokat a 2021. évet érintő főbb változásokat foglaljuk össze, melyek például főbb számításokat érintenek, vagy éppen megszűnő változások. Fontos kiemelnünk, hogy jelen kiadványunkban leírtakon kívül találkozhatunk még más módosításokkal, újításokkal, kiegészítésekkel is, miután a kisebb változások részletezésétől eltekintettünk, és a fontosabb változásokra összpontosítottunk, kiemelve azokat.

2020-ban többször találkozhattunk olyan Magyar Közlönnyel, melyben megjelent a bérszámfejtés és munkaügy területét is érintő törvénymódosítás vagy új szabályozás, melyeket többnyire 2021. január 1-jétől kell alkalmaznunk mindennapi munkánk során.

2021. évi munkaszüneti napok körüli munkarendről

2020. május 13-án vált ismertté az a rendelet, mely meghatározza a 2021. évre vonatkozó munkaszüneti napok körüli munkarendet. Nézzük most meg, hogyan alakul!

A 2021. évi munkaszüneti napok körüli – a naptár szerinti munkarendtől való eltéréssel járó – munkarend a következő:

  • 2021. december 11., szombat munkanap

  • 2021. december 24., péntek pihenőnap

A 2021. évi munkarend szerint a korábbi éveknél kevesebb áthelyezett munkanappal kell számolnunk, s az egyetlen négynapos hétvége a húsvéti ünnepekhez kötődik.

A Munka Törvénykönyve meghatározza, mely napok minősülnek munkaszüneti napnak.

Ez alapján munkaszüneti nap a január 1., március 15., nagypéntek, húsvéthétfő, május 1., pünkösdhétfő, augusztus 20., október 23., november 1. és december 25-26.

TEKINTSÜK ÁT, HOGY 2021-BEN MILYEN NAPRA ESNEK A TÖRVÉNY SZERINTI MUNKASZÜNETI NAPOK!

  • január 1. (péntek)

  • március 15. (hétfő)

  • április 2. (péntek) – nagypéntek

  • április 5. (hétfő) – húsvéthétfő

  • május 1. (szombat)

  • május 24. (hétfő) – pünkösdhétfő

  • augusztus 20. (péntek)

  • október 23. (szombat)

  • november 1. (hétfő)

  • december 25. (szombat)

  • december 26. (vasárnap)

JOGSZABÁLYI HÁTTÉR:
A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 102. § (1) bek.
A 2020. május 13-án a Magyar Közlöny 107. számában megjelent az innovációért és technológiáért felelős miniszter 14/2020. (V. 13.) ITM rendelete a 2021. évi munkaszüneti napok körüli munkarendről.

Személyi kedvezmény szabályai 2021-től

A jelenleg hatályos szabályok alapján a súlyosan fogyatékosnak minősülő magánszemély az összevont adóalapját terhelő adót csökkentheti havonta a minimálbér 5 százalékának megfelelő összeggel, azaz jelenleg 8.050 forinttal.

Fontos változás, hogy 2021. január 1-jétől adóalapból érvényesíthető kedvezmény lesz a személyi kedvezmény is. Az új szabályozás alapján a személyi kedvezmény a családi kedvezmény érvényesítési módját követi. A jogosult magánszemély havonta a minimálbér egyharmadával (száz forintra kerekítve) csökkentheti az összevont adóalapját 2021-ben.

Legyünk arra is figyelemmel, hogy a személyi kedvezmény a négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezményét követően, de az első házasok kedvezményét és a családi kedvezményt megelőző sorrendben érvényesíthető. Nem árt tudnunk, hogy a kedvezmény igénybevételét megalapozó jogosultsági feltételek változatlanok maradnak.

Most pedig nézzünk néhány példát, hogyan néz ki a személyi kedvezmény megállapítása 2021-ben!

1) PÉLDA

Dolgozónkra az alábbi információk érvényesek:

Személyi kedvezmény szabályai 2021-től

A 2021. évi minimálbér összege még nem ismert, ezért a példánkban a 2020. évi minimálbér alapján számolunk, azaz a 161.000 forintot vettük alapul a személyi kedvezmény összegének megállapításához. Ez alapján a személyi kedvezmény összege: 53.700 forint.

Nézzük meg először, hogy személyi kedvezmény érvényesítése nélkül a dolgozónktól levonásra kerülő adó és járulék alapja, összege mennyi lenne a 2021-es év egy hónapjában!

Személyi kedvezmény szabályai 2021-től

Dolgozónktól összesen tehát 67.000 forint adó és járulék kerülne levonásra, amennyiben személyi kedvezményt nem érvényesítünk.

Így dolgozónk nettó jövedelme 133.000 forint lesz (200.000 Ft – 67.000 Ft).

A személyi kedvezmény érvényesítésével a dolgozónktól levonásra kerülő adó és járulék alapja, összege így alakul:

Személyi kedvezmény szabályai 2021-től

Tehát, ahogy a példánkból is látható, a dolgozónkat terhelő adó, járulék teljes összege 8.055 forinttal kevesebb lett a személyi kedvezmény érvényesítésével. Ez azt jelenti, hogy a fizetése 8.055 forinttal több lett.

Így dolgozónk nettó jövedelme 141.055 forint lesz (200.000 Ft – 58.945 Ft).

2) PÉLDA

Dolgozónkra az alábbi információk érvényesek:

Személyi kedvezmény szabályai 2021-től

Dolgozónknak nyilatkozata alapján tehát 330.000 forint összegben kívánja érvényesíteni a családi kedvezményt. Az igénybe vehető első házasok kedvezményének összege 2021-ben 33.335 forint havonta. A 2021. évi minimálbér összege még nem ismert, ezért a példánkban a 2020. évi minimálbér alapján számolunk, azaz a 161.000 forintot vettük alapul a személyi kedvezmény összegének megállapításához. Ez alapján a személyi kedvezmény összege: 53.700 forint.

Nézzük meg először, hogy a kedvezmények érvényesítése nélkül a dolgozótól levonásra kerülő adó, járulékok alapja és összege mennyi lenne 2021. év egy hónapjában!

Személyi kedvezmény szabályai 2021-től

Dolgozónktól összesen tehát 142.375 forint adó és járulék kerülne levonásra, amennyiben semmilyen kedvezményt nem érvényesítünk.

Így dolgozónk nettó jövedelme 282.625 forint lesz (425.000 Ft – 142.375 Ft).

Ne felejtsük el, hogy a személyi jövedelemadó előleg alapjából először a személyi kedvezményt, majd az első házasok kedvezményét, végül a családi kedvezményt érvényesíthetjük!

A személyi kedvezmény figyelembevételével a dolgozónktól levonásra kerülő adó és járulék alapja, összege így alakul:

Személyi kedvezmény szabályai 2021-től

Most pedig nézzük meg, az alábbi táblázat segítségével, mi történik akkor, ha az első házasok kedvezményét is érvényesítjük az adott havi bérszámfejtésben.

Személyi kedvezmény szabályai 2021-től

Most pedig nézzük meg, az alábbi táblázat segítségével, mi történik akkor, ha családi kedvezményt is érvényesítünk az adott havi bérszámfejtésben.

Személyi kedvezmény szabályai 2021-től

Így dolgozónk nettó jövedelme 345.180 Ft lesz (425.000 Ft – 79.820 Ft).

Láthatjuk, hogy a kedvezmények érvényesítésével összesen 62.555 (8.055+5.000+49.500 Ft) forinttal kap többet a dolgozónk.

JOGSZABÁLYI HÁTTÉR:
1995. évi CXVII. törvény 29/E § (2021. 01. 01-jei hatályállapota szerint)
Ez a módosítás a 2020. évi CXVIII. törvény 1. §-ával megállapított szöveg, mely megjelent a Magyar Közlöny 2020. évi 261. számában, 2020. november 26-án.)

A Széchenyi Pihenő Kártya (SZÉP-kártya) juttatások szabályai 2021-ben

2020-ban számos jogszabályi módosítás történt a SZÉP-kártyákkal kapcsolatban. A módosítások sorozata nem ér véget, hiszen majd a 2021-es évet is érintik. Nézzük most meg, hogy 2021-ben milyen szabályokat kell figyelembe vennünk és alkalmaznunk mindennapi munkánk során ezzel a témával kapcsolatban!

A személyi jövedelemadóról szóló törvény jelenlegi rendelkezéseitől eltérően a Széchenyi Pihenő Kártya (SZÉP-kártya) juttatásokra vonatkozóan átmenetileg a veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról és a járványügyi készültségről szóló 2020. évi LVIII. törvény (Vmtv.) 40. §-át kell alkalmaznunk. Ez a törvény a jelenleg hatályos rendelkezések alapján, 2020. december 31-éig emelt keretösszegekben határozza meg a munkáltató által a munkavállalónak béren kívüli juttatásként adható juttatásokat, valamint a kifizetőt nem terheli szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettség.

2020. október 27-én megjelent a Magyar Közlöny 231. számában a járványügyi intézkedésekkel kapcsolatos egyes szabályok megállapításáról és a járványügyi intézkedésekkel kapcsolatos egyes törvények módosításáról szóló 2020. évi CIV. törvény. Ebben a törvényben arról olvashatunk, hogy a béren kívüli juttatásokra vonatkozó kedvezőbb szabályok határidejét kitolták, s végül 2021. június 30-áig nem kell megfizetnünk e juttatások után a szociális hozzájárulási adót. Továbbá azt is tartalmazza ez a törvénymódosítás, hogy a SZÉP-kártya alszámlák, valamint a rekreációs keretösszegek korábban megemelt összegei is megmaradnak.

SZÉP-kártya alszámlák összegei

A SZÉP-kártya egyes alszámláira a munkáltató által adható béren kívüli juttatások összegei a 2020. évben, valamint 2021. január 1. és 2021. június 30. között az alábbiak:

a) szálláshely alszámlára utalt támogatás esetén évi 400 ezer forint,
b) vendéglátás alszámlára utalt támogatás esetén évi 265 ezer forint,
c) szabadidő alszámlájára utalt támogatás esetén évi 135 ezer forint.

A járványügyi intézkedésekkel kapcsolatos törvény szövege továbbra sem tartalmazza a „több juttatótól származóan együttvéve” kitételt. Ez azt jelenti, hogy a keretösszeg tehát munkáltatónként értendő. Tehát, ha a munkavállalónak több munkáltatója van az adóévben, akkor mindegyiktől kaphat például 400-400 ezer forint összegben juttatást a szálláshely alszámlájára.

Éves rekreációs keretösszeg

A rekreáció nem más, mint a szabadidőben, a tevékeny pihenés érdekében végzett minden olyan kulturális, társas, játékos és mozgásos tevékenység, melyet a napi fő elfoglaltság által okozott fáradtság, feszültség feloldása, a testi-lelki-szellemi teljesítőképesség helyreállítása, fokozása érdekében tesz az ember.

2020. évben, valamint 2021. január 1. és 2021. június 30. között az Szja tv. 70. § (8) bekezdésétől eltérően az éves rekreációs keretösszeg:

a) Ha a munkáltató költségvetési szerv, akkor a rekreációs keretösszeg

aa) 400 ezer forint, ha a munkavállaló munkaviszonya egész évben fennáll;
ab) a 400 ezer forintnak az adott munkáltatónál az adóévben munkaviszonyban töltött napokkal arányos összege, ha a munkaviszony az év egy részében áll fenn;
ac) 400 ezer forint, ha a munkaviszony a magánszemély halála miatt szűnik meg

b) Más munkáltató esetében a rekreációs keretösszeg

ba) 800 ezer forint, ha a munkavállaló munkaviszonya egész évben fennáll;
bb) a 800 ezer forintnak az adott munkáltatónál az adóévben munkaviszonyban töltött napokkal arányos összege, ha a munkaviszony az év egy részében áll fenn;
bc) 800 ezer forint, ha a munkaviszony a magánszemély halála miatt szűnik meg.

Juttatások adózása

1. BÉREN KÍVÜLI JUTTATÁSOK ADÓZÁSA

Tartsuk szem előtt, hogy 2020. április 22-től a munkáltató által a SZÉP kártyára utalt béren kívüli juttatás után nem kell szociális hozzájárulási adót fizetni. Ne felejtsük el, hogy a szociális hozzájárulási adó megfizetése alóli mentesülés 2021. június 30-áig szól! Ez azt jelenti, hogy a béren kívüli juttatások után fizetendő közteher alapja a juttatás értéke, és a kifizetőt csupán 15 százalékos mértékű szja terheli.

2. EGYES MEGHATÁROZOTT JUTTATÁSOK ADÓZÁSA

Jó, ha tudjuk, hogy ha a munkáltató az alszámlák szerinti értékhatárokat vagy az éves rekreációs keretösszeget meghaladóan nyújt SZÉP-kártya juttatást, akkor az az összeg már egyes meghatározott juttatásként adóköteles. Az egyes meghatározott juttatás után fizetendő közteher alapja a juttatás értékének 1,18-szorosa. 2020. július 1-jétől az egyes meghatározott juttatás után a kifizetőt 15 százalékos mértékű szja, valamint 15,5 százalékos mértékű szociális hozzájárulási adó terheli. Az összes közteher tehát 35,99 százalék.

Milyen további módosítások várhatók a SZÉP-kártyákkal kapcsolatban?

A 2020. évi CXVIII. törvény 2021. január 1-jétől megszünteti azt a szabályt, amely a költségvetési szervekre vonatkozóan alacsonyabb összegű rekreációs értékhatárt (nettó 200 ezer forint) állapít meg a béren kívül adott juttatások adókötelezettségének meghatározásával összefüggésben. A törvénymódosítás eredményeként a költségvetési szférába tartozó munkáltatók is nettó 450 ezer forintig terjedő összegben adhatnak béren kívüli juttatást munkavállalóiknak kedvező adózási feltételek mellett. Egységesen az évi 450 ezer forintos értékhatár lesz tehát az irányadó, amennyiben a munkaviszony egész évben fennáll és ennek időarányos része, amennyiben a munkaviszony év közben keletkezik vagy szűnik meg (kivéve a haláleset miatti megszűnést).

Legyünk figyelemmel arra, hogy az egyes meghatározott juttatásként folyósított SZÉP-kártya juttatás után a munkáltatónak továbbra is meg kell fizetnie a szociális hozzájárulási adót! Tartsuk szem előtt, hogy a SZÉP-kártyák számfejtésére és adózására vonatkozóan a 2021-es év első felében az átmeneti szabályokat kell alkalmaznunk!

JOGSZABÁLYI HÁTTÉR:

  • A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 70. § (8) bekezdése, 71. § (1) bekezdése

  • A veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról és a járványügyi készültségről szóló 2020. évi LVIII. törvény (Vmtv.) 40. § (2020. június 17-én megjelent a Magyar Közlöny 144. számában)

  • A járványügyi intézkedésekkel kapcsolatos egyes szabályok megállapításáról és a járványügyi intézkedésekkel kapcsolatos egyes törvények módosításáról szóló 2020. évi CIV. törvény 26. § (2) bekezdése (2020. október 27-én megjelent a Magyar Közlöny 231. számában)

  • Az egyes adótörvények módosításáról szóló 2020. évi CXVIII. törvény 3. § (2020. november 26-án megjelent Magyar Közlöny 261. számában)

Védőoltás, járványügyi szűrővizsgálat adómentesen

2020. november 27-étől az Szja törvény az adómentes juttatások között sorolja fel a kifizető által biztosított járványügyi szűrővizsgálat juttatását, annak időpontjától függetlenül. Ez azt jelenti, hogy a kialakult járványhelyzetre tekintettel adómentesnek minősül, ha a kifizető járványügyi szűrővizsgálatot – például koronavírus tesztet – biztosít, vagy annak költségeit megtéríti a magánszemély számára. A megváltozott szabályok alapján akkor sem kell adóköteles jövedelmet megállapítani, ha a koronavírus világjárvány első hullámának időszakában, a veszélyhelyzet megszűnését követően, vagy az azóta eltelt időszakban végeztek szűrővizsgálatot kifizetői finanszírozással.

JOGSZABÁLYI HÁTTÉR:
A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 1. számú melléklet 8. pont 8.39. pontja (2020. november 27-i hatályállapota szerint).
Ez a módosítás a 2020. évi CXVIII. törvény 1. melléklet 6. pontjával megállapított szöveg, mely megjelent a Magyar Közlöny 2020. évi 261. számában, 2020. november 26-án.)

A Tbj. törvényhez kapcsolódó törvénymódosítások

2020. július 1-jétől az új Tbj. hatálybalépésével egy új fogalmat ismerhettünk meg, ami nem más, mint a munkaviszonyban foglalkoztatottak járulékfizetésének alsó határa.

Jelenleg a csecsemőgondozási díjról (CSED-ről) a Tbj. törvény nem tesz említést, hogy hogyan kell figyelembe vennünk a járulékfizetési alsó határ szempontjából. Azonban ez nem fog így maradni.

Nézzük most meg, milyen törvénymódosítás várható ezzel a témával kapcsolatban!

A családi gazdaságokról szóló 2020. évi CXXIII. törvény 87. § g) pontja a következők szerint módosítja a Tbj. 27. § (3) bekezdését:

Tbj. 27. § (3) A (2) bekezdés szerinti járulékfizetési alsó határra vonatkozó rendelkezést nem kell alkalmazni a munkaviszonyban álló és

a) csecsemőgondozási díjban, gyermekgondozási díjban, gyermekek otthongondozási díjában, örökbefogadói díjban, gyermeknevelést segítő ellátásban, gyermeknevelési támogatásban, ápolási díjban részesülők,
b) a nemzeti köznevelésről szóló törvény hatálya alá tartozó köznevelési intézményben nappali rendszerű iskolai oktatás keretében vagy nappali oktatás munkarendje szerint folyó oktatásban, a szakképzésről szóló törvény szerint szakképző intézményben nappali rendszerű szakmai oktatásban, továbbá a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény hatálya alá tartozó felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató tanuló, hallgató esetében.

Láthatjuk, hogy ha a munkavállalónk csecsemőgondozási díjban, gyermekgondozási díjban, gyermekek otthongondozási díjában, örökbefogadói díjban, gyermeknevelést segítő ellátásban, gyermeknevelési támogatásban, ápolási díjban részesül a hónapban akár egy napot is, abban az esetben a járulékfizetési alsó határt nem kell alkalmaznunk, azaz az általános szabályok szerint kell a járulékfizetési kötelezettséget megállapítanunk a Tbj. 27. § (1) bekezdés a) pontjának figyelembevételével.

A módosítás 2021. január 1-jétől lép hatályba. Egy átmeneti rendelkezés is megfogalmazásra került, mely kimondja, hogy a járulékfizetési alsó határ alkalmazásában a csecsemőgondozási díjra vonatkozó szabályok miatti kiegészítés visszamenőlegesen, 2020. július l-jétől alkalmazható.

A Tbj. törvényhez kapcsolódik egy másik fontos változás, mely arra az esetre vonatkozik, amikor a személyi jövedelemadó-előleg fizetésére nem Magyarországon kerül sor. A Tbj. törvény kiegészült a járulékalapot képező jövedelem résznél a munkát külföldi jog hatálya alá tartozó munkaszerződés alapján végzőkkel, illetve a munkát munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony alapján folytatókkal.

A JÁRULÉKALAPOT KÉPEZŐ JÖVEDELEM MEGÁLLAPÍTÁSA ÍGY NÉZ KI A FENT EMLÍTETT ESETBEN:

Ha nemzetközi szerződés alapján Magyarországnak nem áll fenn adóztatási joga, vagy kettős adózást kizáró egyezmény hiányában adóelőleg-megállapítási kötelezettség nem keletkezik,

  • az alapbér, (ha a munkát külföldi jog hatálya alá tartozó munkaszerződés alapján végzik, a szerződésben meghatározott díj havi összege), de legalább a tárgyévet megelőző év július hónapjára a Központi Statisztikai Hivatal által a teljes munkaidőben alkalmazásban állók tekintetében közzétett nemzetgazdasági szintű bruttó átlagkereset, vagy – ha a munkát munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony alapján végzik – a szerződésben meghatározott díj havi összege, vagy

  • a tevékenység ellenértékeként a tárgyhónapban megszerzett – munkaviszony esetében a tárgyhónapra elszámolt – jövedelem, ha az nem éri el az alapbér (szerződésben meghatározott díj havi összege) vagy a tárgyévet megelőző év július hónapjára a Központi Statisztikai Hivatal által a teljes munkaidőben alkalmazásban állók tekintetében közzétett nemzetgazdasági szintű bruttó átlagkereset közül az egyiket.

Ez a szabály szintén 2021. január 1-jén lép hatályba, de szintén visszamenőleg 2020. július 1-jétől kell alkalmaznunk.

JOGSZABÁLYI HÁTTÉR:
2019. évi CXXII. törvény 27. § (1) bek. b) pontja, 27. § (3) bek., 105. § (2) bek. (2021. 01. 01-jei hatályállapota szerint).
Ez a módosítás a 2020. évi CXXIII. törvény 85. § (2) bek., 87. § e), f), g) pontjával megállapított szöveg, mely megjelent a Magyar Közlöny 2020. évi 264. számában, 2020. november 30-án.)

A szociális hozzájárulási adó alapjának megállapítása 2021. január 1-jétől

2020. július 1-jétől a szociális hozzájárulási adóról szóló törvény is változott a munkavállalókra bevezetett járulékfizetési alsó határ bevezetése okán. A Szocho törvény úgy fogalmaz jelenleg, hogy munkaviszonyban állók esetén a szociális hozzájárulási adó alapja megegyezik a társadalombiztosítási járulék alapjával. Ez azt jelenti, hogy lényegében a szociális hozzájárulási adóra is vonatkozik az alsó határ bevezetése.

2021. január 1-jétől a Szocho törvény 1. § (10) bekezdésének szövegezése pontosításra kerül, s így fog szólni:

Szocho tv. 1. § (10) A Tbj. 6. § (1) bekezdés a) pontja szerinti biztosítási jogviszony esetében az adó alapja az (1)-(3) bekezdés szerinti jövedelem esetében megegyezik a társadalombiztosítási járulék alapjával (ide nem értve a felszolgálási díjat).

JOGSZABÁLYI HÁTTÉR:
2018. évi LII. törvény 1. § (10) bek. (2021. 01. 01-jei hatályállapota szerint).
Ez a módosítás a 2020. évi CXXIII. törvény 80. § a) pontjával megállapított szöveg, mely megjelent a Magyar Közlöny 2020. évi 264. számában, 2020. november 30-án.)

Szakképzési hozzájárulás alapja 2021-től

A szakképzési hozzájárulás szabályait jelenleg a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló a 2011. évi CLV. törvény tartalmazza. Ez az egész törvény azonban 2021. január 1-jétől hatályát veszti.

A szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény fogja leszabályozni 2021. január 1-jétől a szakképzési hozzájárulás szabályait. A szakképzési hozzájárulás mértéke nem változik, 2021-től továbbra is 1,5 százalékot kell fizetnie az arra kötelezett gazdálkodó szervezeteknek. A szakképzési hozzájárulás alapja a szociális hozzájárulási adó alapjával egyezik meg.

Fontos megemlítenünk, hogy a szakképzési hozzájárulásra kötelezett a szakképzési hozzájárulás-fizetési kötelezettségének mértékét csökkentheti a szakirányú oktatásban, illetve a duális képzésben való részvételéhez kapcsolódóan a törvényben meghatározott formában és mértékben. A szakképzési hozzájárulás-fizetési kötelezettség ezt meghaladó részét az állami adóhatóság számára kell megfizetni, illetve a szakképzési hozzájárulás-fizetési kötelezettséget meghaladó csökkentés összegét az állami adóhatóságtól visszaigényelni.

JOGSZABÁLYI HÁTTÉR:
A szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény 104. § – 108. § (2021. 01. 01-jei hatályállapota szerint).

Elsősorban a 2021. évet érintő legfontosabb törvényi változásokat foglaltuk össze. Ne felejtsük el, hogy a 2021. január 1-jével hatályba lépő számos további változást tartalmazhatnak az érintett jogszabályok, melyek számunkra is fontosak lehetnek!

Kapcsolat

Servantes Szoftver Kft.
H-P: 08:00-16:00
1161 Budapest, József u. 18.
Tel. 06 20 9340661
E-mail: info@adoszigetklub.hu

Klubtagság szolgáltatások

Online szakmai anyagok
Online szakmai előadások
Élő és online szakmai konferenciák

© 2020. Minden jog fenntartva - Adó Sziget Klub - Servantes Szoftver Kft. - Adatkezelési tájékoztató